Oktató szöveg (kérésre :P)
Na hát akkor kezdjük ,elég sűrűn lesz bemásolt szöveg,de némelyikhez fűzök majd véleményt:
A szubkultúra
"Az ember természeténél fogva társas lény."
(Aquinói Tamás)
 |
Az anómia és elidegenedés következménye a társadalomból való tényleges vagy szimbolikus kivonulás, hogy "a hasonló problémákkal találkozó, hasonlóképpen ezektől szabadulni igyekvő és egymással kölcsönös interakcióban álló fiatalok közös megoldást dolgoznak ki, mely szándékaiktól, motivációiktól és törekvéseiktől elválik."(Rácz (1989) p. 19., hivatkozik Cohen, 1955). Kisebb népességcsoportok alakulnak ki saját normarendszerrel, ami csak a csoportra érvényes. A szociológia ezeket szubkultúráknak nevezi. ("Szubkultúra: Egy nagy társadalmon belül élő kisebb társadalmi csoport kultúrája, mely eltér a többség kultúrájától."; Andorka (2000) p. 646.)
"A kultúra egészének keretein belül, a szubkultúra sajátos életvitelt, ideológiát, viselkedési szabályt és normát jelent. A szubkultúra nincs teljes mértékben elszigetelve az uralkodó kultúrától, így azok az értékek, szabályok és viselkedési formák, melyeket az uralkodó kultúra kialakított és tisztel ugyanúgy érvényesek rá. "A szubkultúrák azokat a jellegzetességeket fejezik ki, melyek a viselkedési formákat, öltözködést, ízlést, szórakozást, szabadidős tevékenységet, zenét, sportot meghatározzák." A szubkultúrát értékrendjének különbözősége határolja el a domináns és legitim kultúrától, melyet a szociológia gyakran nevez szülő- vagy anyakultúrának. "Az együttélés formája, kiváltképp az életstílus és a csoportok sorsa adják az alapot a szubkultúra kialakulásához, mely nem elszigetelődést jelent, hanem megelőlegezi a különbözőséget. A szubkultúrák azért keletkeznek, mert lehetetlen megteremteni ugyanazokat az életkörülményeket egy társadalom minden tagja számára." (Takács (2002) p.21.)
"A szubkultúra - Matza szerint - bizonyos "élvezeti" értékeket testesít meg." Ezek az ún. domináns kultúrából sem hiányoznak, csak ott rejtettek, háttérben maradnak. A szubkultúra ezeknek az értékeknek a karikatúraszerű megjelenítését szolgálja." (Rácz (1998) p.125.)
A legtöbb esetben nem az az érdekes, amit egy-egy szubkulturális csoport tesz, hanem ahogyan teszi és amilyen szimbolikus jelentést tulajdonít a cselekedetnek. "A szubkultúra fő terméke a csoport, illetve a résztvevők kollektív problémamegoldása." A folyamat nem feltétlenül a fiatalok problémáinak megoldását vagy feldolgozását jelenti, hanem sokszor csak az élményvilág publikus életre keltését." (Rácz (1998) p.71., 72.)
"A szubkultúrák nem helyezkednek szembe a globális rendszerrel, csak meghatározott értékek köré szerveződnek, amelyek kiváltképp fontosak a csoport tagjai számára, ám társadalmilag is elfogadottak. A szubkultúrák aktív törekvést képviselnek a kultúrában, az uralkodó kultúra ugyanis csak azt hajlandó elfogadni, ami már beépült a szociokultúrába. A szubkultúrák jelzik a hibát a rendszerben, jelzik az összhang megbomlását és beharangozzák a normák szimbolikus áthágását."
A szubkultúrával nem egyenlő az ellenkultúra, amely nyíltan szembeszegül az uralkodó kultúrával, és arra törekszik, hogy lerombolja, átalakítsa azt. "A szubkultúra fogalma azokra a csoportokra használható, melyek nem állnak harcban a globális rendszer értékeivel, míg az ellenkultúra fogalma azon csoportok megnevezésére szolgál, melyek nyílt összetűzésben állnak a társadalom értékrendjével. A szubkultúrák megelégszenek az ellenállás szimbolikus formáival, stílus meghatározó tevékenységekkel (öltözködés, beszéd, nyelv, kitűzők, jelképek)."
 |
"A marginális csoportok túl kicsik ahhoz, hogy sikeresen küzdjenek a nagy szervezetek ellen, de sikeresen megváltoztathatják a szokásokat, viselkedésmódot. A kisebb szubkulturális csoportok azért küzdenek, hogy megkíséreljék elejét venni az uralkodó kultúrával való teljes összeolvadást." (Takács (2002) p.22, 23, 24.)
Az ifjúsági szubkultúrákkal foglalkozó irodalmat három nagy csoportra oszthatjuk.
A klasszikus megközelítés az 1950-es években érte el csúcspontját. Az ifjúsági szubkultúra szerintük a társadalom alsó osztályaiból kikerülő fiatalok csoportja, akik a középosztály értékeit és normáit elutasítják, lázadnak ellene, és problémáikra csoportszintű választ próbálnak adni. A fiatalok társadalmi státuszuk alapján mások, szubkultúrába kerülésük eleve elrendeltetett, ők pedig csak passzív résztvevői a folyamatnak.
A második csoport, az "új hullám", tagjai azt vizsgálták, hogy hogyan alakul a szubkulturális viselkedések jelentése, és hogyan különülnek el a szubkultúrák a társadalomtól. A tagok kirekesztettek vagy kivonultak a domináns társadalomból, azonban ők már nem lázadóként tekintenek rájuk, hanem másokként, akik a szubkultúrán keresztül fejezik ki és jelenítik meg másságukat. Ezek a fiatalok folyamatos harcban állnak a többségi társadalommal, ám ez a harc szimbolikus.
Az utolsó, a posztmodern irányzat. A szubkultúra, náluk, a posztmodern világ sivárságával szemben képviselt "jó", az értelmetlenséggel szemben az értelem megtestesítője. A domináns és szubkultúra éles elkülönítését elvetik; csak laza társas hálók vannak, és ezek szövevénye alkotja a társadalmat.(Rácz (1998)
Deviánsnak minősített viselkedésformák Magyarországon, A dark-gothic szubkultúra bemutatása- Szakdolgozat; részlet. Írta: Fjusha (kislegy@netposta.net)
(Ezzel egy dologban nem értek egyet ,szerintem itt már viselkedés formai meghatározások nincsenek csupán,csak annyi szerintem,hogy ne csináljunk segget a szánkból,magyarul válogassuk meg a szavainkat.)
A dark/gót szubkultúra eredete Magyarországon
Mint azt a 4.2.-es alfejezetben már érzékeltettem, Magyarországon nehéz elválasztani
a dark szubkultúra eredetét a többi alternatívnak nevezett szubkultúráétól, mivel ezekkel
körülbelül egy időben jelent meg, és élettere is egy volt azokéval: az utca és a Lyuk.
Az 5.1.-es pont alatt olvasható hatások – punk, new romantics, glam, underground
rock, futurist és psychobilly – nálunk is érzékelhetőek, de jelentőségük nem olyan mértékű,
mint külföldön.
Mai napig érzékelhető hatása a „Mode-os” és a -leginkább Cure-osokból álló-
„grufti” (lásd még: 8.1.) csoportoknak volt.
A Depeche Mode valójában szinti pop zenekar, de máig átfedések vannak a két zenei tábor
közt, a darkok közül többen járnak DM klubba, kedvelik zenéjüket és megjelenésüket. A
magyar DM klub 1987-ben alakult, és azóta is működik. Szoros együttműködés az electroindustrial
(lásd még: 8.e.1.) kedvelőkkel van, 1995-től pár évig közös bulikat tartottak a Jókai
Klubban, majd 2000-től a Petőfi Csarnokban működő DM klubban.
Cure klubok (lásd még: 8.1.) szintén ebben az időszakban alakultak a művelődési házak
védő szárnyai alatt, később a Lyukban is tartottak Cure esteket.
A külföldi szóhasználat és eredete
Külföldön nem a dark, hanem a „goth” (gót), „gothic” (gót, gótos, gótikus) szavakat
használják. Ezek hazánkban is ismertek, bár inkább „dark/gót”, „dark/goth” formában.
A „gothic” szó szubkulturális eredete nem tisztázott. Íme néhány lehetőség:
--- létezett egy nomád, germán törzs, akiket gótoknak hívtak. Nem valószínű, hogy a
szubkultúra innen kapta a nevét, bár néhány vallási-, öltözködési-, és szimbólumelemet
átvettek tőlük;
--- több összefüggés fedezhető fel a középkori gótikával, mely szinte „megszállottként
kereste a kontrasztot jó és rossz között, kutatta a halált, eközben a puritánság és
dekadencia határvonalán egyensúlyozott. A viktoriánizmus elnyomta a gótika
érzékenységét, mindent befedve a szigorú erkölcsösség látszatával. Mindemellett a felszín
alatt pezsgő sötét impulzusok egyre bizarrabb utakon törtek ki”;
--- hasonló motívumok fedezhetőek fel a kora 19. századi romantikában is, ami a
fantasztikus témák, jó és gonosz, érzékenység, morbid humor köré fókuszálódik. „Spleen”
életérzése kedvelt a darkok, gótok közt. („A spleen jelentése: unalom, az élettől elfordult
ember szellemi állapota, mely az unalomtól a csömörig terjed. Világfájdalom. A
romantikus és a szimbolista lírában, és a modern francia regényben lelhető fel (Byron,
Musset, Baudelaire). Nagy hatással volt Ady, Kosztolányi, Weöres művészetére.”
(Gerencsér));
--- az emberiséget mindig foglalkoztatta az élet-halál, jó-rossz, világos-sötét örök egysége
és harca, a misztika, a természetfeletti léte vagy nem léte, a gondolkodás arról, hogy vajon
a halál milyen szerepet tölt be életünkben. Napjainkban mégis tabutémáknak számítanak,
tudatlanságunk és félelmeink miatt kerüljük őket, pedig, mint Hesse mondta: „…a
kétségbeesett halni nem akarás a legbiztosabb út az örök halálhoz, míg a halni tudás, a
burok levetése, az Én örök odaadása a változásnak a halhatatlansághoz vezet.” (lásd
még:8.e.2.)
(Itt a világfájdalomról inkább nem is mondok semmit,ez enyhe túlzás szerintem )
A „goth”, „gothic” leginkább a tartalomra vonatkozik, arra a sajátos érzésre, hangulatra,
amely kötődik a gótika megfoghatatlan, metafizikai hangulatához, a múlthoz, leginkább az
archaikus Egyiptomhoz, a kelta és germán kultúrához, a középkorhoz és a viktoriánus
időkhöz. Ezzel a névvel illethetők bizonyos kellékek, szimbólumok is.
Hogy honnan és miért a név? Valójában senki nem tudja.
Mint említettem a szubkultúra körvonalai már egy ideje kibontakozóban voltak, de
még nem volt neve. Aminek nincs neve, az pedig olyan, mintha nem is létezne. Ezért a mai
napig harc folyik a címért, hogy vajon ki a szubkultúra „keresztapja” vagy „keresztanyja”.
↘ David Bowie (lásd még: 5.1.) a „gothic” jelzőt használja a Diamond Dogs-ra (egyik
albumának címe);
---1978:
↘ Nick Kent az NME-ben (angol könnyűzenei magazin) azt írta a Siouxsie and the
Banshees (lásd még: 8.e.1.) zenéjéről, hogy „jellemzői és összetevői a gothic rock-hoz
hasonlítanak, mint a Doors és a korai Velvet Underground” (lásd még: 5.1.),
↘ Anthony Wilson (a Joy Division managere) a BBC-ben „gothic”-nak nevezi a Joy
Division zenéjét (lásd még: 8.e.1.);
---1979:
↘ A Bauhaus (lásd még: 8.e.1.) megjelenteti „Bela Lugosi’s Dead” („Lugosi Béla
halott”) című számát, melyet a mai napig a gót zene prototípusának tartanak;
---1981:
↘ Az év elején már határozottan kirajzolódik a dark, mint önálló zenei irányzat. Ékes
bizonyítéka ennek a Siouxsie and the Banshees ezévben megjelent „Juju” című
albuma, amit az együttes „leggótabb” hangzású albumának tartanak,
↘ Abbo (Uk Decay) pedig azt nyilatkozza, hogy: „… mi benne vagyunk ebben az egész
gothic dologban”;
---1982-ben:
↘ Mostanra már, mint egységes szubkultúrát emlegetik. Ebben nagy szerepe van annak,
hogy júliusban megnyílt a „Batcave” („denevérbarlang”) (lásd még: 8.e.5.)
Londonban. Eredetileg „nem dark szórakozóhelynek tervezték (glam és electro (lásd
még: 8.e.1.) stílusú zenét játszottak), de gyorsan elterjedt a híre, és a szubkultúra
meghatározó gyülekező és stílusdiktáló pontja lett”,
↘ Ian Astbury (Southern Death Cult) a Sex Gang Children rajongóit gótoknak nevezi;
---1983:
↘ A Batcave-re felfigyelt a média, így év elején az NME magazin a Southern Death
Cult-ról, a Noise magazin a Sex Gang Children-ről közölt cikket a főoldalon, bár az
utóbbi (Richard North újságíró) még a „pozitív punk” címkét használta. Nem sokkal
később a Melody Maker-ben is cikk jelent meg Mick Mercer tollából, az év végén
pedig, Tom Vogue a Zig Zag magazinban írt a „gót hordák”-ról,
↘ Két együttes is nagy sikereket ért el. A Bauhaus „Ziggy Stardust”-ja és a Siouxsie and
the Banshees „Dear Prudence” című száma a slágerlisták élmezőnyébe került;
---1984:
↘ Pete Waddleton (Play Dead, basszusgitáros) a következőt nyilatkozta a Zig Zag-nak:
„Mi nem vagyunk gótok, mi nem vagyunk semmik. Az emberek mindig
kategorizálnak. Ez nem volt mozgalom. Nos, úgy értem…ez nem volt mozgalom, míg
valaki annak nem nevezte.”,
↘ Ian Astbury (Southern Death Cult): „Andi a Sex Gang Children-ből úgy szokott
öltözködött, mint egy Banshees rajongó. „Gót manó”-nak hívtam, mert kicsi és sötét
fiú volt. Szerette Edith Piaf-ot és ezt a titokzatos zenét. Egy épületben lakott, amit
„Visigoth Towers”-nek („Vizigót Tornyok”) hívtak. A követői voltak a gótok.”;
---1987:
↘ Details Magazine: „A punk többé már nem hasonlít arra, aminek eredetileg szánták,
hogy legyen.” Dave Dorell (újságíró) hallotta, hogy Andi-t (Sex Gang Children)
„vizigót gróf”-nak hívják, és a rajongóit gótoknak, tehát ő is elkezdett mindenkit így
hívni a színtéren.
(NME-New Music Express, Noise, Melody Maker, Zig Zag, Details: angol könnyűzenei
magazinok.)
(www.scathe.demon.co.uk/histgoth.htm nyomán)
Ennek a pár évszámnak és nyilatkozatnak a közlése arra hivatott, hogy a „goth” és „gothic”
szavak jelentésének átalakulását érzékeltesse. Eleinte a „gothic” szót egy-egy együttes
stílusára használták, később a zenei irányzatra, végül a szubkultúra egészére. A stílus
követőit, a szubkultúra tagjait, pedig „goths”-nak („gótok”) nevezték.
A magyar szóhasználat és eredete
A „dark” („sötét”) elnevezés Magyarországon vált a legelterjedtebbé. Hasonlóan a
„gothic” szóhoz ez is gyűjtőfogalom, jelentéséhez tartozik minden, ami a szubkultúra része. A
különbség, hogy nálunk a „gothic” a „dark” egyik elkülöníthető, önálló alága. A név
valószínűsíthetően a „dark wave”–ből származik, ami a „new wave” (sötét, komor hangulatú
ifjúsági könnyűzene) egyik oldalhajtása. A szó jelentése sötét. Ez a sötétség a
dalszövegekben, az életérzésben és a fekete szín domináns használatában is tetten érhető.
A „dark-gothic”, magyarul „sötét-gótikus”, elnevezés nagyon találó, hiszen a
szubkultúra a sötét középkort, annak is gótikus időszakát tükrözi. Jelképei, világlátása,
művészete, megjelenése mind-mind áraszt magából valamiféle sötét, gótikus hangulatot.
A hazánkban használt kifejezések nagy része a külföldi szóhasználatból átvett,
időnként magyarosított forma.
Na mára ennyi :D holnap folytatom :P
